Mint minden más hőszivattyú, a sóoldat/víz hőszivattyú is ugyanazon az elven működik: Először a hőenergiát vonják ki a talajból, majd továbbítják a hűtőközegnek. Ez elpárolog, és egy kompresszor segítségével összenyomódik. Ez nem csak a nyomását, hanem a hőmérsékletét is növeli. A keletkező hőt egy hőcserélő (kondenzátor) veszi fel és továbbítja a fűtési rendszernek. Ennek a folyamatnak a működéséről részletesen megtudhatja, hogyan működik a sóoldat/víz hőszivattyú.
A geotermikus hő elvileg kétféle módon nyerhető ki földhőszivattyún keresztül: vagy a felszínhez közel elhelyezett geotermikus kollektorokkal, vagy a földbe 100 méterig behatoló geotermikus szondákkal. A következő részekben mindkét verziót megvizsgáljuk.
A geotermikus kollektorok a föld alá kerülnek
A geotermikus hő kinyerésére egy csőrendszert fektetnek le vízszintesen, szerpentin formában a fagyvonal alatt. A mélység körülbelül egy-két méterrel a gyep vagy a talaj felszíne alatt van. A csőrendszerben fagyálló folyadékból készült sóoldat kering, amely felveszi a hőenergiát és továbbítja a hőcserélőnek. A szükséges kollektorfelület nagysága többek között függ az adott épület hőigényétől. A gyakorlatban a fűtendő terület 1,5-2-szerese. A geotermikus kollektorok hőenergiát vesznek fel a felszín közeléből. Az energiát a napsugárzás és az esővíz biztosítja. Ebből következően a talaj állapota döntő szerepet játszik a kollektorok energiahozamában. Fontos, hogy a csőrendszer feletti terület ne legyen aszfaltozott vagy beépítve. Arról, hogy mit kell figyelembe venni a geotermikus kollektorok lerakásakor, a Geotermikus kollektorok sós/víz hőszivattyúkhoz című cikkben olvashat bővebben.
A geotermikus szondák hőt vonnak ki a föld mélyebb rétegeiből
A geotermikus kollektorok alternatívája a szondák. Fúrások segítségével a geotermikus szondákat függőlegesen vagy ferdén süllyesztik a földbe. Sós közeg is átfolyik rajta, amely 40-100 méter mélyen elnyeli a geotermikus hőt és továbbadja azt egy hőcserélőnek. Tíz méter körüli mélységből a hőmérséklet egész évben állandó marad, így a geotermikus szondák még nagyon alacsony külső hőmérséklet mellett is hatékonyan működnek. A geotermikus kollektorokhoz képest kevés helyet igényelnek, és nyáron hűtésre is használhatók. A fúrás mélysége a talaj hőigényétől és hővezető képességétől is függ. Mivel egy legfeljebb 100 méteres fúrásban több talajvizet hordozó réteg is behatol, a fúráshoz minden esetben engedélyt kell kérni.
Feladás időpontja: 2023. március 14